2006. május 7.
Apa, anya, apa, anya, apa, anya....
Ezek az emberek a szüleim. A kisebb, fehér ruhában az anyám. Úgy hívják, hogy dr. Bodrogi Bea pedig nem is orvos. Mégis mindig megvizsgál és mindig talál rajtam valamit, ami miatt elkezd aggódni. Olyankor ahhoz a magas hapsihoz megy, aki a képen is látszik és elkezd gyorsan kapkodva beszélni hozzá. Amúgy ez a pasas az apám, Letenyei Gábor, de más aprónövésűek úgy is hívják, hogy "a nagy Goóbi".
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése