A terror tovább folytatódik

Csuklyás rém a parkban
Originally uploaded by letenyei_g.

Már külföldön is terrorizál a hírhedt parki Csuklyás Rém ( vagy ahogy ott ismerik: der böse Schreck mit Kapuze).
Általában babakocsijában fojtja meg plüssáldozatait, amelyeket aztán gondosan egy fakorlátra helyez.
A képen jól látható a bűncselekmény elkövetésének pontos metódusa, illetve a kép háttérében a lábukat agóniájukban az ég felé emelő, korábban egzekutált játéktetemek (a kép sajnos nem illusztráció).

Flickr

This is a test post from , a fancy photo sharing thing.

Holnap leszek egyketted éves!

Eljött az idő! Még sohasem volt semmilyen teljes évfordulóm és most sincs, de azért ez mégiscsak valami!
Pénteken leszek 6 hónapja a világon, juhhéé!
Ez pedig azt jelenti, hogy:
2005.07.21-én fogantam, csütörtöki napon születtem, hajnali 1 óra körül.
0 éves, 6 hónapos, 26 hetes és 183 napos vagyok. Több, mint 4380 órája hordok ruhát.
Ha kutya lennék, bezzeg most 7.12 évesnek számolnának. Ha Kínában születtem volna, most azt mondanák, hogy kutya is vagyok. Ha indiánnak születtem volna, sólyomnak mondanának. Így azt mondják, hogy Kos vagyok. Micsoda állatság ez a zasztrológia!
Amúgy még 182-szer kell aludnom, hogy először legyen igazi szülinapom.
Ja, és egy napon született velem a Gari Kaszparov bácsi. Nem mintha erre különösebben is batyut generálnék.

And the winner is... Kentaurben!

Peti szóvivője útján jelentette be tegnap, hogy édesanyjához hasonlóan hosszú vajúdás után hozta meg döntését. Ezek alapján a CáPeti logopályázat 2006 győztese: Kentaurben lett!
Gratulálunk!
Peti többek között azzal indokolta a zsüri (vagyis saját) döntését, hogy egyébként is "régi" tisztelője az említett művész úrnak és a "Karmaminta" c. nappaliban elhelyezett művet bármilyen állatos képeskönyvnél szívesebben tudja elnézegetni. A mostani alkotásban a központi helyen megjelenő figura szimbolizálja legpontosabban őszintén önfeledt örömét, melyet maga is batyugenerálás után érez.
Arra az újságírói felvetésre, miszerint az említett mester korábbi munkái nem befolyásolhatták volna a pályázat elbírálási szempontjait Peti határozott "kuss!"-sal felelt.

Igen, elhagyom a várost

Na, persze, csak ha a MAGOSZ is úgy akarja... És nem csak a várost, hanem az egész ojszágot is. Úgy döntöttem, ha már a sajnálatos októberi események tovább eszkalálódnak, ideje nyugatra menni. Hipp-hopp, be is adtam az erzsébetvárosi önkormányzatban az útlevélkérelmit. Irány Stájerföld!
Amikor a nagyapám kábé akkora volt, mint most én (mondom kábé!), akkor ő is ezen morfondírozhatott, csak ezt akkor disszidálásnak hívták.
Szóval fölvettem a marconadiplomata pofát, lefotóztattam magam, hogy 2 hét múlva már Grazban tologathasson Anyu a parkban.
A képen úgy látszik, mintha egy kezdődő glóriám lenne, de az csak Apu polójának a szegélye, őt kértem föl ugyanis háttérvászonnak az első útlevélfotómhoz. Glóriákra meg egyéb angyali kellékekre nem tartok igényt egyelőre, hiszen még számos rosszaságot szándékozok elkövetni az elkövetkező években.