Ha még nem láttátok volna...

...Mert tudni már biztos tudjátok.
Hogy kategóriaváltás volt és a kezemmel most már csak a bulátát tartom és a babát viszem (amit egyébként ki is tudok mondani), de már semmi földön való tapicskolás.
Szóval ezt nézzétek, így kell ezt!
Járás közben persze szeretek ábrándozni és csodálkozni, meg vannak még hirtelen fellépő balanszproblémák, de azt mondják így a cukibb, azért.
A felvételt pedig már az új HD minőségben rögzítő géppel vette fel "ápá", amiért külön köszi jár Papinak és Beremendnek.
Puszit is tudok adni már, úgyhogy ha eljöttök hozzám ez lesz a zsoldotok.
Apu meg szerelmes belém, de ez titok!

Damage Inc.

Méghogy Texasi Láncfűrészes! Itt az Erzsébetvárosi Húsklopfoló!
Az előbb az iménti üzenet érkezett a szerkesztőségbe. Annyira magáért beszél, hogy egyből tolom is fel:
(előzmény: CáPeti a mai napon édesanyja kegyelméből felmentést kapott az óvodába való bemeneteltől)

[10:46:55] peti többet nem marad itthon pénteken
[10:47:35] húskloffolóval szétverte az óriási narancssárga sütőtököm és a gyönyörű, féltve őrzött, túrkált konyhai terítőmet ki kell dobni, mert a sok sárga folt nem jön ki

Muhaha! Meghálálta az én kicsikém!

Conan, a barbár

Kedves CáFanok! A továbbiakban ne várjatok képi illusztrációkat a blogbejegyzésekhez, mert a Cápacsalád vezéráldozatot hozott. Biztosan felfigyeltetek rá, hogy CáJuli első születésnapjáról semmilyen módon nem emlékezett meg szerkesztőségünk. Ennek az az oka, hogy CáPeti (továbbiakban Conan) módszeres töréstesztnek vetette alá a családi kamerát, amelyet a szóban forgó eszköz nem abszolvált (higgyetek nekem, esélye sem volt) és örökre a digitális temetőbe került. Súlyosbító körülmény, hogy az épp gyermekgondozási szolgálatban lévő édesanyja ezt szó nélkül tűrte. Így hát mostantól csak szövegeket láthattok az oldalon, amíg a gazdasági világválság véget ér és a családi kincstár ki nem termeli a megfelelő összeget valamint a családfő is túllép akkut depresszióján. De az nem most lesz.

Első nap

És eljött! A napja, hogy megkezdem betagozódást a Magyar Köztársaság intézményrendszerébe. Óvoda.
Én kíváncsi voltam. Nem voltam beszarva. Nem úgy, mint anyám! Ő persze síkideg volt. Lelki szemei előtt látta, hogy lehúzom a rostélyt a szkafanderen, végleg búcsút intek, a következő pillanatban pedig már orbitális pályára is lépek és többé sohasem látjuk egymást. Ehhez képest csak az ovi kapujáig jutottunk.
Pedig jól vettem az első napot. Lejattoltam az óvónénikkel, átvettem a jelvényt (alma amúgy pff, fantáziadús, mi?) meg a szolgálati pisztolyt, aztán mentem játszani. Van saját fogkefém, saját fogasom stb és dolgok, eszközök amik CSAK AZ ENYÉM.
És vannak régi ismerősök is a játszóról, akikkel együtt nyomjuk majd a kiképzést.
Nem is akartam hazamenni.
Aput meg letámadták az óvónénik "Informatikus? Kár. Nekünk asztalos kéne. De ha már itt van, nézze meg itt van hátul... na, ezt kéne megjavítani. Nem? És tud ilyet szerezni? Ért a szereléshez?"
Szóval megint a szülőknek volt nehezebb.

Rocknrolla'

Ő nem dalban mondja el élettörténetét, hanem mimikával.
Aki még nem látott még szavak nélkül beszélő gördülő húsgolyót, az idesüssön!

Kerianyu a fesönájkon!

Szülinapok követik egymást és bár Jula még nincsen egy éves sem, már nagy magazinforgató ám!
Példának okáért a témában mérvadó Fashion Icon rendszeres olvasójának mondhatja magát. Az augusztusi számban erre a döbbentes címlapra bukkant, mely sebészi pontossággal idézi fel egy közeli rokonunk arcszerkezetének és belső kisugárzásának esszenciáját.
Bizonybizony, nem is minden címlap manipulált manapság!
Hogy ki lehet az illető? Alul a kommenthez írjátok tippeiteket!

Pofátlanság!

 

A múlt héten osztogatták Los Angelesben az Oscar díjakat. A gálát persze nem néztem, de másnap a győztesek listáját olvasva igencsak elképedtem. 2008 legjobb férfi mellékszereplője az a Heath Ledger lett, aki szó szerint pofátlanul lenyúlta a csokispalacsintazabálós sminkemet! Összesen annyit variált rajta, hogy több piros, meg fehér szint használt a gonosz karakter kontrasztosabb megformálásához. Persze, hogy a zsüri halálfélelmében neki ítélte a díjat és a busás pénzösszeget! A sunyi tolvaj!
Hogy kettőnk közül ki az igazi gonosz, azt úgyis tudjátok, nem kell részleteznem.
Természetesen Heath azóta már nem él.

Vénszatyornak szeretettel

CáPeti és Kötbullar ezúton kíván boldog születésnapot egy kedves rokonuknak, akinek a sok salsatáncolás már megbontotta amúgyis labilis elméjét!
Mivel az illető hamarosan külföldre utazik síelni (vagy mégsem), íme egy bátorító videó arról, hogy síbaleset után is van élet!

Le acrobat a.k.a. Bertrand Ausleuille

- Most?
- Na most! Ugorjál!
- Jó. Mijjér'?