Mivel hamarosan bővül a családom, megjelenési lehetőséget szándékozok adni minden vérrokonomnak. Aki nem ért az online publikáláshoz, azon is segítek. Írok róla.
Úgy döntöttem a mostani postban apámról, mint korszakos gomb- és szervezőzseniről emlékezek meg.
Az nyilván közismert, hogy az öregem kerületi bajnokságot nyert 1986-ban, ahol általános meglepetésre az elődöntőben 5-0-ra ütötte ki az aktuális helyi májert és exbajnokot, amiről legendák keringenek azóta is a környéken.
Azonban talán nem hallottatok a 25 évvel ezelőtt megrendezett '83-as franciaországi gombfoci világbajnokságról, amelyet apám 8 évesen egyszemélyben rendezett, játszott, menedzselt, dokumentált és csalt össze (pl. kedvenc játékosa a skót Dalglish 4 db 11-es gólt lőtt a 4 meccsen, muhaha). És mindezt Lőrincen, a gyerekszobájában a nagypapám által egyedül esztergált FIFA-szabványú, palánkkal ellátott stadionjában.
Hogy a fater azért mégis megtört realista volt már 8 évesen is, azt az jelzi, hogy kedvenc csapatát - a skótokat - végül csak a döntőig vezette el, ott ugyanis elképesztően szoros csatában tizenegyesekkel végül alulmaradt a brazilokkal szemben, szerényen átengedve az aranyérmet a selecaonak. Gyógyír volt a súlyos sporttraumára, hogy a győztes csapat szövetségi kapitánya is ő volt (akárcsak az összes többi csapatnak), tehát tulajdonképpen önmagát győzte le, amivel ritka sporttörténeti nagyságról tett tanúbizonyságot.
Érdekes, hogy a magyar focit már akkor sem taksálta sokra, mindössze 2 gólt engedélyezett nemzeti csapatunknak a tornán, ami nem volt elegendő a csoportból való továbbjutáshoz. Viszont bosszúból keresztbe tett a köcsög argentinoknak egy Nyilasi Tibi nevű gomb mögé bújva, ami mégis egyfajta történelmi igazságtételnek mondható a '78-as valódi vb-n történt igazságtalanságok után.
A torna teljes dokumentációja pontos statisztikákkal alant lapozható.
Figyelem: korabeli forrásból, eredeti kézírással!
Úgy döntöttem a mostani postban apámról, mint korszakos gomb- és szervezőzseniről emlékezek meg.
Az nyilván közismert, hogy az öregem kerületi bajnokságot nyert 1986-ban, ahol általános meglepetésre az elődöntőben 5-0-ra ütötte ki az aktuális helyi májert és exbajnokot, amiről legendák keringenek azóta is a környéken.
Azonban talán nem hallottatok a 25 évvel ezelőtt megrendezett '83-as franciaországi gombfoci világbajnokságról, amelyet apám 8 évesen egyszemélyben rendezett, játszott, menedzselt, dokumentált és csalt össze (pl. kedvenc játékosa a skót Dalglish 4 db 11-es gólt lőtt a 4 meccsen, muhaha). És mindezt Lőrincen, a gyerekszobájában a nagypapám által egyedül esztergált FIFA-szabványú, palánkkal ellátott stadionjában.
Hogy a fater azért mégis megtört realista volt már 8 évesen is, azt az jelzi, hogy kedvenc csapatát - a skótokat - végül csak a döntőig vezette el, ott ugyanis elképesztően szoros csatában tizenegyesekkel végül alulmaradt a brazilokkal szemben, szerényen átengedve az aranyérmet a selecaonak. Gyógyír volt a súlyos sporttraumára, hogy a győztes csapat szövetségi kapitánya is ő volt (akárcsak az összes többi csapatnak), tehát tulajdonképpen önmagát győzte le, amivel ritka sporttörténeti nagyságról tett tanúbizonyságot.
Érdekes, hogy a magyar focit már akkor sem taksálta sokra, mindössze 2 gólt engedélyezett nemzeti csapatunknak a tornán, ami nem volt elegendő a csoportból való továbbjutáshoz. Viszont bosszúból keresztbe tett a köcsög argentinoknak egy Nyilasi Tibi nevű gomb mögé bújva, ami mégis egyfajta történelmi igazságtételnek mondható a '78-as valódi vb-n történt igazságtalanságok után.
A torna teljes dokumentációja pontos statisztikákkal alant lapozható.
Figyelem: korabeli forrásból, eredeti kézírással!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése