A múlt hétvégén Apámat kitüntette a kubai nagykövetség.
Ilyen gyönyörű serleget kapott elismerésként azért, mert csoportosan elkövetett rueda keretén belül hitelesen jelenítette meg a karibi életérzést. Ráadásul leaderként!
És ezt a zsűri kubai elnöke ítélte oda, abszolút saját indíttatásból!
Szóval ez nem semmi!
Adtak még szakmai 3. díjat is, de az kutyafüle ehhez a "Premio Especial"-hoz képest.
A legeredetibb koreográfia díját pedig az a gyermekkori barátja kapta, akivel együtt találták ki egy ittas téli éjszakán, hogy salsázni kezdenek. Azért mert világ életükben táncolni utáltak a legjobban a bulikon.
Most a díjátadó után kapott serlegeiket feltöltötték pezsgővel és szarrá röhögték magukat ezen.
2007. május 9.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)



2 megjegyzés:
Édes kicsi Petim! Apádat azért tüntette ki a KUBAI NAGYKÖVETSÉG, mert apád végre elindult azon a karibiak által elénk vetített követendő úton, hogy ha nincs túl nagy hibája, akkor azt már sikerként könyvelheti el az ember. Ezt becsülöm benne én is, és szívemből gratulálok, annál is inkább, mert ezen gondolatmenetet tovább szőve az jutott eszembe, hogy drága édesapád annak a gyermekkori társának az iskolájában kényszerült rá a jó teljesítményre, akit annó drága, mélyentisztelt nővérkémnek gondolhatott. Én ezt vontam le a dicsőséges eseményekből apád jó példáján okulva édes drága kicsikém. Sokan vagyunk a világban, hogy segítsük egymást! INspirációval, jóakarattal, szorgalmas odaadással! De tisztelnünk és hálával is kén' gondolnunk (a terjengős megemlékezés sem elítélendő) azokról, akik életünk nagy pillanatait lehetővé teszik számunkra...
szerető keresztes mamid
Kedves K. Mami!
Apu tud erről, csak nem akartam részletes elemzésbe keveredni avval kapcsolatban, hogy a kritikusok összeférhetetlenséget emlegettek a zsüri összetétele és a koreográfusok kapcsán.
Egyébként nagyon szeretlek, akárcsak apu, aki máig könnyes szemmel emlékszik arra a tavaszi délutánra, amikor hóna alá csapott téged és lecipelt az első salsa órádra. Hiszen akkor most nem készíthették volna föl erre a kiugró sikerre az ominózus személyek. Aki te vagy. Meg mások. Meg saját maga.
Mert a párhuzamosok a végtelenben úgyis találkoznak.
Megjegyzés küldése